Blog

A számmisztika története

A számmisztika nagyon régre vezethető vissza.

Az ókorban számos kultúra, mint amilyen az egyiptomi, babiloni, görög foglalkozott a számokkal és számok mögött rejlő jelentésekkel. A számmisztika pontos eredete így nem meghatározható, azonban több kultúra hatására az évek során változatosan fejlődött, számos ágat hozott létre. 

Ami időben és térben is összekapcsolja ezeket, hogy az emberek mindig is igyekeztek megérteni a világ és az élet működését, amihez fontosnak tartották a számok értékének és jelentőségének megértését. 

Az ókori görögök a teremtés teljes folyamatát társították egytől kilencig a számokhoz, de a szférák zenéjével is összhangba hozták őket. Tehát nemcsak a matematika eszközeként használták, hanem többféle jelentést tulajdonítottak nekik. 

A zsidó kultúrához köthető az egyik legrégebbi módszere a numerológiának, ami a kabbalisztikus numerológia nevet viseli. A kabbala szerint a héber ábécé mind a 22 betűjéhez számérték társul, ezáltal a szavaknak és a kifejezéseknek is egyedi numerikus összegeik vannak. 

Pitagorasz, ókori görög filozófus és matematikus szintén jelentős szerepet töltött be a számmisztika történetében. Úgy vélte, a számok mélyebb értelmet hordoznak, és a világ alapvető szerkezetét tükrözik. A pitagoraszi számmisztika szerint minden szám egyedi energiával rendelkezik, és ezek az energiák kihatnak az univerzumra, és az emberi életre. Ez az egyik legrégebbi és legismertebb rendszer. 

A középkorban a numerológia szorosan kapcsolódott az asztrológiához, és a különböző vallási irányzatokhoz. A keresztények a Bibliában szereplő számok mögöttes jelentését fejtegették, ezáltal szerették volna még inkább megérteni Isten akaratát. 

A reneszánsz idején feléledt az okkultizmus, és vele együtt a számmisztika és asztrológia ismét előtérbe került. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik a tarot-kártya megjelenése. A tarot-kártya számaival is összefüggésbe hozható a számmisztika, de mellette sok szimbolikus elemet is tartalmaz. Gyakran használták jövőbeli események előrejelzésére, és az önismeret fejlesztésére. 

A 19. században a spirituális mozgalmaknak köszönhetően az emberek egyre inkább elkezdtek érdeklődni a számmisztika iránt mint önismeretfejlesztő-módszer. 

A számmisztika így újfent több irányba elterjedt, fejlődött . 

Érdekességképpen még három irányzatot említek: 

A kínai numerológiában különböző szinten értelmezik a számokat és a betűket. Fontos szerep jut a szerencsés és szerencsétlen számoknak, melyek eltérők lehetnek még a kínai kultúrán belül is. A kiejtésnek jelentős szerepet tulajdonítanak, például a nyolcas szám  hangzása hasonlít a „jólét” szó kiejtéséhez, ezért a nyolcashoz a gazdagságot kapcsolják.

A védikus numerológiát az indiai védikus asztrológia részeként használják, mely a születési nap, hónap és év számait vizsgálva indul ki az egyén személyiségének, sorsának feltárása során. 

A Káldea vagy Kaaldeai numerológia eredete az ókori Mezopotámiában keresendő. Egy ősi asszír-babilóniai eredetű rendszer. A Kaaldeai numerológia abban különbözik a védikus és a pythagoreusi számmisztikától, hogy az asszír-babilóniai ábécé betűihez kapcsolták a számokat és a jelentéseket is. 

Mint látható, számos irányzata, tanítása van számmisztikának. Eltérő kultúrák, eltérő irányzatok használták fel a számokat, azonban mindben közös, hogy úgy gondolták, a számoknak nem csak értéke, hanem minősége, energiája is van. 

Úgy vélem, bármelyik irányzat felé is nyisson az ember, mindenképp a fejlődés útjára fog lépni.
Megnézhetünk bármely más tipológiát, módszert – legyen az asztrológia, tarot-kártya, Carl Gustav Jung tipológiája, vagy az ősi temperamentumtípusok, melyeket ma is használunk –, egy a fontos, mi hogy éljük meg, hova tudunk onnan fejlődni, milyen lehetőségek nyílnak meg általa, hogy jobban megismerjük önmagunkat.

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük