-
Határok meghúzása: miért olyan nehéz nemet mondani?
Volt már olyan, hogy valaki megkért valamire, te pedig szinte gondolkodás nélkül igent mondtál, miközben belül pontosan tudtad, hogy nincs hozzá kedved? Talán már így is túl sok feladatod volt, fáradt voltál, vagy egyszerűen csak szerettél volna végre egy kis időt szánni magadra. Mégis kimondtad: „Persze, megoldom.”
Pár perccel később aztán már sorolni is kezdted magadban, miért kellett volna nemet mondanod. Bosszankodtál, feszültté váltál, talán még a másikra is nehezteltél, amiért megint olyasmit vállaltál el, amit valójában nem szerettél volna.
Ismerős?
Sokan kerülünk hasonló helyzetekbe. Szeretnénk segítőkészek, megbízhatók, jó társak, barátok vagy kollégák lenni. Nem akarunk
csalódást okozni, konfliktust teremteni vagy megbántani másokat. Közben azonban könnyen előfordulhat, hogy mások igényeit folyamatosan a sajátjaink elé helyezzük.A személyes határok meghúzása sokkal többről szól, mint arról, hogy megtanulunk nemet mondani. Fel kell ismernünk a saját szükségleteinket, komolyan kell vennünk az érzéseinket, és meg kell tanulnunk kiállni önmagunkért akkor is, amikor ez nem mindenkinek tetszik.
-
Mi van, ha lemaradtam?
Vannak napok, amikor úgy érzem, hogy rossz úton járok. Hogy nem itt kellene tartanom, hogy valahol félrement valami. Mások előrébb járnak. Másoknak megvan az, amit én még csak szeretnék. Mások megvalósították azt, amit én tíz évvel ezelőtt még magamnak célként tűztem ki. Néha az az érzésem, hogy lemaradtam az életben. Itt vagyok 34 évesen, és nem tudom, hogyan fogom utolérni magam.
Ezt az érzést a közösségi média nagyon könnyen fel tudja erősíteni.
Nem azért, mert minden, amit látunk, hazugság, hanem azért, mert többnyire nem a teljes képet látjuk.
Látjuk a sikert, a vállalkozást, de nem látjuk az előtte lévő éveket, a rossz főnököt vagy az áttúlórázott estéket és éjszakákat, amikor párhuzamosan próbált helytállni a régi helyén és az új vállalkozásában.
Látjuk az új házat, de nem látjuk a bizonytalanságot, ami előtte volt, a rengeteg munkát és az estéket, amikor munka után a falakat festették.
Látjuk a boldog pillanatokat és harmonikus kapcsolatokat, de nem látjuk a veszekedéseket és a sírást.
Nem látjuk, hogy honnan indult az a másik ember, milyen utat járt be, mennyi időt, energiát és munkát tett bele abba, amit elért. Nem látjuk, mi zajlik az életében a képernyőn kívül.
Közben akaratlanul is összehasonlítjuk ezeket a válogatott képeket a saját teljes életünkkel.
-
Symbolon kártya – Ismerd meg a benned működő én-részeket
Mindannyiunkban többféle én-rész működik egyszerre. Van, amelyik bátran előrelép, van, amelyik óvatosságra int, van, amelyik kapcsolódni szeretne, és olyan is, amelyik bizonyos helyzetekben inkább visszahúz.
A Symbolon kártya különlegessége, hogy ezeket a bennünk működő én-részeket teszi láthatóbbá képek és szimbólumok segítségével. Így nemcsak azt nézhetjük meg, mi történik egy adott élethelyzetben, hanem azt is, mi zajlik bennünk közben.
Számomra éppen ez teszi különlegessé ezt a módszert. Sok új felismerést hozott a saját önismereti utamon is, ezért örülök, hogy most már én is dolgozhatok vele.
-
Ez az én válaszom – Tudatos gyermektelenség
A tudatos gyermektelenség nem egy hirtelen döntés, hanem egy hosszú önismereti út.
A gyermekvállalás talán az egyik legfontosabb döntés az életünkben, és éppen ezért természetes, hogy olyan téma, amelyről rengeteg vélemény, elvárás és meggyőződés ütközik. Egyre többen beszélnek nyíltan a tudatos gyermektelenségről, és ezzel együtt egyre hangosabbak azok a vélemények is, amelyek szerint ez helyes vagy éppen helytelen döntés.
Én azonban úgy gondolom, hogy nincs egyetlen jó válasz. Van, akinek a gyermekvállalás jelenti az élet kiteljesedését, és vannak, akik számára egy teljes élet nem ezen az úton valósul meg. Egyik döntés sem értékesebb a másiknál, amennyiben valóban a saját döntésünk.
Nem szeretnék senkit meggyőzni arról, hogy vállaljon vagy ne vállaljon gyermeket.
A gyermekvállalás kérdése szerintem általánosságban is egy olyan téma, amelyet gyakran meglepően kevés tisztelettel kezelünk. Könnyen teszünk fel személyes kérdéseket, adunk kéretlen tanácsokat vagy mondunk ítéletet úgy, hogy közben semmit sem tudunk a másik ember történetéről.
-
Kapcsolatok és ismétlődő minták: hol kezdődik a valódi változás?
Volt már, hogy egy kapcsolatban azt érezted, megint ugyanoda jutottál?
Hogy hiába más az ember, a helyzet mégis ismerős?Az elmúlt hetekben sokat írtam arról, hogy a kapcsolati minták hogyan ismétlődnek, és hogyan jelennek meg a mindennapi helyzetekben.
Most szeretnék egy lépéssel tovább menni.Mert a kérdés nem csak az, hogy mi ismétlődik, hanem az is, hogy lehet-e ezen egyáltalán változtatni.
A rövid válasz: igen.
Az első lépés ennek felismerése. Ebben segíthet neked a Kapcsolódj jobban 3 alkalmas program.
Ezeket is érdemes megnézni
Ez az én válaszom – Tudatos gyermektelenség
Mi van, ha lemaradtam?
Terápiás írás – Lili emlékére
